A nyár közeledtével egyre látványosabb a virágba boruló Malonyai Arborétum. Ez Közép-Európa legnagyobb botanikus kertje, története 1892-re nyúlik vissza, ekkor alapította Ambrózy-Migazzi István. Amit létrehozott, az még a tengerentúlon is elismerést hozott a számára, csodájára jártak, így az eleinte különcnek tartott gróf teljesítményét egyre szélesebb körben kezdték tisztelettel emlegetni. Malonya után, 1922 és 1933 között a Vas megyei Kám község határában létrehozta a Jeli Arborétumot. Életfelfogását mi sem fejezi ki jobban, mint a tőle származó alábbi gondolat: „Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.” És milyen igaza lett, hiszen olyasmit hozott létre, ami azóta is az egymást váltó nemzedékek gyönyörűségére szolgál. Sírja a Jeli Arborétum közelében van, rajta az életművét meghatározó jelmondattal: Semper vireo – Örökké zöldellek.

Utazás: autóbusszal
Indulás: 07.00-kor Bp. XIV. Ifjúság útja, Danubius Hotel ARÉNA előtti útról
Találkozó: 10 perccel indulás előtt

Utazás a Felvidékre rövid pihenővel, majd a MALONYAI ARBORÉTUM megtekintése. A kertben mintegy 1500 fajta fát ültettek nagyobbrészt külhoni fajtákból. A park leghíresebb részei a tujafasor és a rododendron park.

NYITRA kedves kisváros a Nyitra folyócska partján. A település területén már a kőkorszak óta megtalálhatók az emberi közösségek emlékei. A honfoglalás előtt 828-ban szentelték fel első keresztény templomát. A honfoglaló magyar seregek 894-ben ütköztek meg II. Szvatopluk seregével. A csata után a város egyike lett Szent István királyunk által alapított első 7 püspökségnek. A történelmi belvárosban sok felújított műemlékben gyönyörködhetünk, illetve a Várnegyedből páratlan panoráma tárul a környékre.

KISTAPOLCSÁNY az egyik legszebb klasszicista kastély révén kedvelt turisztikai célpont. Eredetileg késő-gótikus vízivár volt, melyet a XV. században a Kistapolcsányi család birtokolt. A XVII. században reneszánsz stílusban átépítették a Rákócziak. A szabadságharc bukása után a császári kincstár birtokából a Coburg, majd a Zichyek tulajdona lesz, később a horvát származású Keglevichek kezébe kerül. A családdal számos dalmát telepes is érkezett, akik meghatározták a környék zöldség- és gyümölcs termesztő, serfőző gazdaságát. A XIX. század elején Hild József tervei alapján klasszicista stílusban bővítik a főúri lakot. A birtok a Habsburgok tulajdonába kerül vásárlás útján és 1918-ig József főherceg volt a tulajdonosa. Az első világháború végétől 1953-ig a csehszlovák államfők nyári rezidenciájaként szolgált, különösen Masaryk kedvelte a kastélyt. A látogatás után hazautazás. Érkezés Budapestre az esti órákban.

Fontos: A belépők vásárlása miatt ne hagyják otthon a diák- vagy nyugdíjas igazolványt, mert egyes helyeken kedvezményeket vehetnek igénybe. A mobil telefonját, amelynek számát irodánknak megadta, okvetlenül hozza magával az utazásra a személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel együtt!

A belépőjegyek árát (kb. 30 €) a részvételi díj nem tartalmazza.

Az ún. „átmenő biztosítást” a részvételi díj tartalmazza.